You are currently viewing A társas befolyás szerepe a Black Friday vásárlási hisztériában

A társas befolyás szerepe a Black Friday vásárlási hisztériában

tarsas-befolyas

Krasznai Blanka

 

A társas befolyás az, amikor az emberek mások cselekedeteire és véleményére figyelnek, amikor döntéseket hoznak. Ez alakítja a fogyasztók választásait és preferenciáit, és végső soron az üzleti értékesítést is elősegíti. A Black Friday őrület sikeressége éppen ebben rejlik, hogy a társas befolyás pszichológiai tényezőire épít, ezzel ösztönözve az embereket a vásárlásra.

FOMO (Fear Of Missing Out)

A FOMO a “Fear of Missing Out”, azaz a kimaradástól való félelem rövidítése. Ez egy pszichológiai jelenség, amely arra a szorongásra vagy aggodalomra utal, amelyet az emberek akkor éreznek, amikor azt hiszik, hogy mások olyan értékes élményekben részesülnek, amelyekből ők kimaradnak. Kutatások azt mutatják, hogy a FOMO nagy szerepet játszik abban, hogy hogyan hozzuk meg a vásárlási döntéseinket.

A társas befolyás egyik legerősebb formája a konformitás, a csoportos hovatartozás, az úgynevezett „csordaszellem”. A FOMO-t gyakran az a vágy hajtja, hogy kapcsolatban maradjunk és részesei legyünk a „csordának”, mi is részesüljünk azokban az előnyökben és örömökben, mint a csoport többi tagja. A Black Friday előtti jellemzően agresszív marketing kommunikáció éppen erre az érzésre épít. A kommunikáció során jellemzően olyan képeket jelenítenek meg, ahol nagy tömegek vásárolnak, amikor pedig a potenciális fogyasztó ránéz erre a képre, azt fogja érezni, hogy ha mások részt vesznek a nagy akciókban és elmennek vásárolni, akkor neki is így kell tennie, és nem maradhat le az ajánlatokról. Hasonlóan érezhetnek, ha olyan képeket látnak, ahol a vásárlók boldogan térnek ki az üzletekből, hiszen ezt ők is át szeretnék élni, ők is olyan boldogok szeretnének lenni, mint a többi vásárló, a „csorda” többi tagja. Ezen kívül vannak például olyan online platformok, ahol a kereskedők azt is közlik, hogy egy bizonyos termékből még hány darab áll rendelkezésre. Ezzel a módszerrel a kereskedők arra késztetik a vásárlókat, hogy ne hagyják ki ezt a „kivételes lehetőséget”, és ne ők legyenek azok, akik lemaradnak az ajánlatról, ne ők lógjanak ki a csoportból.

A csoportos polarizáció

A csoportos polarizáció a társas befolyás egyik formája, amely akkor jelentkezik, amikor az egyének egy csoporton belül hajlamosak szélsőségesebb nézeteket vagy attitűdöket elfogadni, miután egy témát vagy kérdést megvitattak a hasonlóan gondolkodó egyénekkel. Ahelyett, hogy mérsékelnék eredeti véleményüket, a csoporttagok gyakran még inkább meggyőződnek álláspontjukról, és akár szélsőségesebb álláspontok felé is elmozdulhatnak.

Az emberek hajlamosabbá válhatnak arra, hogy részt vegyenek a vásárlási lázban, ha a mások által érzékelt siker és öröm motiválja őket. Így történik ez, amikor az egyének látják, hogy barátaik vagy ismerőseik megosztják a Black Friday ajánlatokkal és sikeres vásárlási élményekkel kapcsolatos izgalmukat. Ha egy csoportban a fogyasztók pozitívan nyilatkoznak egy adott termékről vagy üzletről, akkor a csoportban a többiek is nagyobb valószínűséggel követik ezt a példát, ami hozzájárulhat a kollektív vélemény polarizálódásához. Ezzel be tudja vonzani azokat a csoporttagokat is, akik eddig negatívan vélekedtek a Black Friday-ról, és ösztönözni tudja őket a vásárlásra. A vásárlás közös élménye is hozzájárulhat a társas befolyás megjelenéséhez, a fogyasztók megvitatják terveiket, stratégiáikat és sikeres találataikat, ekkor a csoport hajlamos lehet arra, hogy közösen támogassák és megerősítsék egymásban a vásárlási vágyat.

Evolúciós nyomás, a gyűjtögetés

 

Az evolúciós nyomásoknak fontos szerepe lehet a fogyasztói magatartásban. A gyűjtögetés az egyik olyan viselkedés, amelynek evolúciós gyökerei lehetnek, és ennek megértése segíthet abban, hogy miért vonzódunk bizonyos fogyasztási szokásokhoz vagy termékekhez.

Az evolúció során az embereknek élelemszerzési és tárolási stratégiákat kellett kialakítaniuk a túlélés érdekében, a gyűjtögetés lehetőséget adott az élelem előre való tárolására, így a gyűjtőknek több esélyük volt a túlélésre nehéz időszakokban. Ezt a félelmet, így a gyűjtögetési hajlamot jól tudják a reklámipar szakemberei, hogy hogyan kell a reklámokkal erre az érzetre ráerősíteni, és ezzel ösztönözni a fogyasztókat a vásárlásra.

Az evolúciós környezetben a gyűjtés és a tárgyak megtartása a társadalmi státusz kifejezése lehetett, azok, akik sok értékes erőforrást tudtak gyűjteni és tárolni, gyakran magasabb társadalmi státusszal rendelkezhettek. A társas befolyás dinamikája során a hatalom és státusz szimbólumok jelentős szerepet játszanak. Ezek a szimbólumok nemcsak az egyéni kapcsolatokban, hanem szélesebb társadalmi kontextusban is megjelennek, befolyásolva az emberek viselkedését és döntéseit. A Black Friday során a kereskedők arra ösztönzik a vásárlókat, hogy legyenek körültekintőek és gyorsak, és szerezzenek be elsőként bizonyos „luxus” termékeket a környezetükben. Ettől dominánsnak tűnhetnek. Az egyedi vagy kivételes termékek iránti kereslet és a korlátozott készlet miatt a gyűjtögetési motivációk kiemelkedőek lehetnek ebben az időszakban.

A társas befolyás kritikus szerepet játszik a Black Friday vásárlási őrületben, amikor az emberek mások cselekedeteire és véleményére támaszkodva alakítják ki vásárlási döntéseiket, és ezt a marketing szakemberek ki is használják a kampányok során.

Források:

Adock solutions (2023), The Psychology Behind Black Friday, elérhető: https://www.adcocksolutions.com/post/the-psychology-behind-black-friday

Hellopeter (2023), The Role of Social Proof in Black Friday Shopping, elérhető: https://biz.hellopeter.com/blog/the-role-of-social-proof-in-black-friday-shopping

Mandiner (2023), Vásárlási láz, boltkórosság, vagy evolúciós ösztön miatt vásárolunk ennyit? – pszichológust kérdeztünk a Black Friday akciókról, elérhető: https://mandiner.hu/belfold/2023/11/van-mar-halalos-aldozata-a-vasarlasi-laznak-a-gyujtogeto-eletmodnak-is-koze-lehet-a-jelenseghez-szakertot-kerdeztunk