2015-ben New Yorkban az Egyesül Nemzetek Szövetségének tagállamai elfogadták azt a 17 Fenntartható Fejlődési Célt (Sustainable Development Goal, SDG), amelyek mentén azóta jelen korunk nemzeteken átívelő, fenntarthatósági együttműködéseit formáljuk. 2030-ra vizionálták ezen célok teljesülését, és évről évre több száz indikátor segítségével követik a haladást.
Az Agenda (United Nations, 2015) három kiemelkedően fontos jelszót kapott: People – azaz emberi társadalmainkat, Planet – tehát a bolygónk természetes élővilágát és kincseit, és Prosperity – azaz a stabil életkörülményekhez szükséges jólétet tartja szem előtt. A feltételek biztosításához pedig elengedhetetlen további két tényező, a béke és az együttműködés (Peace, Partnerships). Ezen egyenlően fontos értékek mögött nem csupán az egyes országok aktív szereplői (kormányok, vállalatok, nonprofit szervezetek és mi, egyének) állnak, hanem egy fontos etikai alapelv is: Senkit nem hagyunk hátra.
Az SDG-k mentén történő átalakulásnak területtől független jellemzőit tudjuk megállapítani. Minden esetben változnak a jelenleg életben lévő, átfogó rendszereink (technológiai határok, közösségi rutinok, standardok). Szintén közös, hogy hosszú távú, következetes befektetések szükségesek ezen átalakítások megvalósításához. A következetességet a köz- és privát szféra eszközei között is biztosítani kell, hogy egymást kiegészítve egyazon irányban szülessenek eredmények. A hosszú táv továbbá a tervezésben is megjelenik. Az egyes szereplők már létező, hosszú távú tervezésében nem kitüntetett elemként van szükség a fenntarthatóságra, hanem a hagyományos teljesítménymutatókkal egyenértékű, azokkal összehangolt célkitűzések beépítésére. Mindezt az egymást kiegészítő közgazdasági, politikai és társadalmi – szabályozói közeg tudja támogatni.
A 17 kitűzött cél nem 17 különálló irányt testesít meg. Logisztikai területen ismerős a stratégiai teljesítménycélok között gyakran fellépő átváltás (Slack és társai, 2006), amelyhez nagyon hasonló koncepcióban értelmezhetjük a fenntarthatósági célok elérését is. Amikor az egyik célhoz tartozó színvonal, jóléti szint eltolódik, a célrendszer egészében változást tapasztalunk. Ezért kiemelten fontos az egyes konkrét fejlesztések mellett a célok kölcsönös egymásra hatására is figyelmet fordítani.
Fontos rögzíteni, hogy a globális mértékű változás elsősorban a nagy, intézményi szereplőkön nyugszik. Ennek elsődleges oka, hogy követői, állampolgárai vagy fogyasztói bázisuk és a felhasznált erőforrásaik nagyságából adódóan a változás által elért javulás mértéke nagyobb, sikerük pedig kevésbé függ az egyes individuumok közti koordináció egyetemlegességétől. A fenntartható működést érintően négy alapvető benchmark kérdést tehetünk fel annak eldöntésére, hogy megtörtént-e az összehangolás a 2030-as Agendával. Elsőként, vizsgálni kell, hogy a kínált termék vagy szolgáltatás értéket képvisel-e a “People, Planet, Prosperity” kontinuumon. Következőképp, hogy a gyártás fenntartható módon történik, majd hogy a fenntarthatóság kiterjed-e az ellátási lánc egészére. Végül pedig, hogy a szereplő “jó állampolgára”-e a környezetének. Ezalatt olyan elemeket értünk, mint a felelős adófizetés, a tisztességes foglalkoztatás vagy a transzparens, jogszabályokat betartó működés.
A célkitűzések elérését kézzelfogható eredmények és absztrakt kezdeményezések mutatják. Teret nyert az ESG befektetés, amely a környezet, a társadalom és a felügyelet infrastruktúrájába történő befektetéseket fogja össze. Az Internet és az arra kapcsolódó eszközök tömegfogyasztásra elérhető alapvető cikkek, amelyek jelentősége egyenlő a tudás és az információ liberalizálásával. Az autómegosztó szolgáltatások elterjedése és az önvezető járművek fejlesztése példákat testesítenek meg a tulajdonlásról használatra történő átállás egy koncepciójára. A 2019 decemberében prezentált European Green Deal pedig az eddig létrejött multilaterális megállapodások egyik legátfogóbb, leginkább összehangolt eredménye.
Az eddig elért sikerek és jelenleg futó kezdeményezések megerősítést és motivációt nyújtanak a Fenntartható Fejlődési Célok maradéktalan teljesítésére. A célokat övező szemléletmód ugyanis változatlan: Senkit nem hagyunk hátra.
A cikk Dr. Jeffey D. Sachs az EVK Szakkollégiumban 2021. február 17-én megtartott előadását foglalja össze. Az előadás főszervezője Hidvégi Zsófia, moderátora Volom András volt.
További hivatkozások:
Slack, N. – Chambers, S. – Johnston, R. – Betts, AS. (2006): Operations and Process Management, – Principles and Practice for Strategic Impact. First Edition. FT Prentice Hall.
United Nations. (2015): A/RES/70/1 – Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development. United Nations Digital Library.
Miért fontos a fogyasztói elköteleződés számunkra?
Manapság a globalizáció és az internet széleskörű elterjedésének köszönhetően a világon termékek és szolgáltatások széles köre válik napról napra elérhetővé bármely fogyasztó számára, sőt, a cégeknek...
Olvasd el a teljes cikket!
SPAC, avagy egy egyszerűbb út a tőzsdei kibocsátáshoz
Mik azok a SPAC-ek, és hogyan egyszerűsítik le a privát vállalatok tőzsdei kibocsátásának hosszas és költséges folyamatát?
Olvasd el a teljes cikket!