Társadalmi felelősségvállalás világjárvány idején: a bankok lehetnek mankók?

Társadalmi felelősségvállalás világjárvány idején: a bankok lehetnek mankók?

Az utóbbi egy-két évtizedben jelentősen megnőtt a társadalmi felelősségvállalásra (angolul CSR- corporate social responsibility) fektetett hangsúly a business világában. A társadalmi felelősségvállalás, vagy vállalati felelősségvállalás Kotler értelmezésében azt az elkötelezettséget jelenti, amelyet a vállalat a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, és amit erőforrásával is támogat. A Fenntartható Fejlődés Világgazdasági Tanácsa szerint a CSR az üzleti világ elkötelezettségét jelenti, hogy hozzájáruljon a fenntartható gazdasági fejlődéshez, az alkalmazottakkal, a családjaikkal, a helyi közösséggel és a társadalom széles rétegeivel együttműködve az életminőség javítása érdekében.

Társadalmi felelősségvállalás a bank szektorban

A bankok felelősségének különböző rétegeit a CSR-piramis érzékelteti, mely alulról felfelé a következőképpen alakul: gazdasági felelősség, jogi felelősség, etikai felelősség és végül jótékonyság. A CSR kihívásaira a bankszektor viszonylag későn reagált. Előbb környezeti kérdésekkel foglalkoztak, majd ezt követték a társadalmi kérdések. A CSR szerepe a pénzügyi szférában megjelenő eszközként arra szolgál, hogy növelje és legitimálja annak gazdasági teljesítményét, másrészt megjelenik az üzleti etikai alapelvek megtestesítőjeként is. A 2008-as pénzügyi válság ráirányította a figyelmet a CSR szükségességére ebben a szférában is, felerősítve a bizalom és az ezt elősegítő elszámoltathatóság és transzparencia iránti igényt. A bankok primer érintettjei a tulajdonosok, a kölcsönfelvevők, a betétesek, a vezetők a munkavállaló és a szabályozók. A bankszektor lényeges sajátossága sok más szektorhoz képest, hogy nagyszámú és sokféle érintettel rendelkezik. A bankszektor más gazdasági szektoroktól eltérő jellege eltérő CSR-gyakorlatot eredményezett. Bár a bankoknak kisebb a közvetlen természeti környezetre való hatásuk, a közvetett környezeti és társadalmi felelősségük megnőhet azzal, ha olyan vállalatokat hiteleznek, amelyek szennyezik a környezetet, nem biztonságos termékeket gyártanak vagy megsértik az emberi jogokat. A bankoknak így egyfajta közvetítői szerepük van, ami jelentős károkat okozhat. (Lentner Csaba−Szegedi Krisztina−Tatay Tibor, 2015)

A banki CSR-térkép jól szemlélteti a bankok CSR tevékenységét a bank aktivitása és a CSR aktivitás függvényében. A létrejött 4 terület közül azokat a tevékenységeket lehet érdemes kiemelni, amik nagy banki aktivitásnál (mérlegfőösszeg és a fiókok számának függvényében értelmezzük) és nagy CSR tevékenységnél merültek fel, ezek: hátrányos helyzetű ügyfelek segítése a banki szolgáltatások igénybevételére, termékek speciális igényű ügyfeleknek; érintettek bevonása, etikus kezelése; szociális (társadalmi) vállalkozások pénzügyi támogatása; környezetvédelmi beruházások finanszírozása; érzékeny szektorok finanszírozási alapelveinek kidolgozása; pénzmosás, korrupció, terrorizmus elleni küzdelem. Ezen tevékenységek jelentőségét érdemes vizsgálni válsághelyzetek idején. (Lentner Csaba−Szegedi Krisztina−Tatay Tibor, 2015)

Mit tehetnek a bankok a világjárvány által kiváltott válság idején?

Ahogy a Covid-19 vírus továbbra is befolyásolja a globális gazdaságot, a bankok próbálnak hosszútávú kezelésben gondolkodni. A megabankoktól kezdve a régiós és országos bankok is azzal küzdenek, hogy támogatást adjanak a kisvállalkozásoknak a krízis ideje alatt és segítsék későbbi felépülésüket.

Az Egyesült Államok példáját tekintve, a PwC US kisvállalkozások helyzetének felmérése (PwC US, 2020) alapján, a vállalkozások működésének majdnem háromnegyedét (72%-át) érinti részben vagy teljes egészében a krízis. További segítség nélkül jelentős számú kisvállalkozás lesz képtelen túlélni ezt az időszakot. Az egyik legfontosabb tennivalója ebben a helyzetben a bankoknak, hogy megőrizzék ügyfeleik bizalmát és konzekvens módon kommunikáljanak velük továbbra is.

Emellett pedig a kisvállalkozások pénzügyi segítségre és gyors, hatékony ügyfélszolgálatra szorulnak. A felmérés alapján a megkérdezett kisvállalkozások 55%-a szeretné, ha a bankok proaktívabban segítenék őket, pl. az olyan alapdíjak elengedésével, mint a késedelmi díj. Emellett sok vállalkozásnak szüksége lenne alacsony kamatozású üzleti hitelre és hogy szüneteltessék az ingatlanárverést, a kilakoltatásokat és az lefoglalásokat. (PwC US, 2020)

Magyarországi példát is találunk banki társadalmi felelősségvállalásra a koronavírus idején. Egy olyan kezdeményezést emelnék ki, amely a bankok általi segítségnyújtás módjának széles lehetőségi skáláját megfelelően szemlélteti. 2020-ban a Magyar Bankszövetség elindította a JÓTETT BANK nevű kezdeményezését. Egységesen úgy gondolták, hogy a vírus ideje alatt fontosabbá vált a bankok általi jószolgálati tevékenység, amelynek megnyilvánulását nem csak a szolgáltatásaik átalakításában, hanem egyéb, nem bankolással kapcsolatos segítségnyújtásban látták. Mivel a járvány az egészség- és az oktatásügyet közvetlenül, és jelentősen érinti, a JÓTETT Bank erre a két területre fókuszálva dolgozott ki banki adományozást programhetek keretében: Banki Véradók Hete, valamint Digitális Gyorsítóprogram – a tanulók hardveres ellátottságáért, digitális fejlesztéséért. Fontos továbbra is kiemelni, hogy ezek a tevékenységek nem a saját szolgáltatásaikhoz kapcsolódnak, ellenben nagy segítséget jelentenek a társadalom számára.

A bankok intenzíven aktív időszakot élnek meg, amellett, hogy nagyban csökkentett fizikai jelenlét mellett dolgoznak. Fontos megvilágítani a bankok helyzetét, hiszen ahogy láthatjuk, egyre nagyobb elvárásokat állítanak fel feléjük ügyfeleik, amiknek meg kell felelniük. Azoknak a bankoknak, amelyek gyorsan adaptálódtak, és hatékonyan tudnak válaszolni a megnövekedett számú igényekre, nagy esélyük van a reputációjuk és értékük növelésére az iparágon belül. Azonban akármennyire is szeretnék ügyfeleik elvárásait kielégíteni ebben az időszakban, tisztában vannak azzal, hogy alkalmazottjaik munkahelyi jóllétét és a rájuk nehezedett nyomás eloszlatását kell priorizálniuk.

Források:
Lentner Csaba−Szegedi Krisztina−Tatay Tibor (2015): Társadalmi felelősségvállalás a bankszektorban, asz.hu
Letöltve: https://www.asz.hu/storage/files/files/penzugyiszemle/2015/lentner_szegedi_tatay_2015_1_m.pdf?download=true (Utolsó letöltés: 2021.01.26.)
pwc.com/us (2020): Small businesses are hurting. Our survey shows how banks can help.
Letöltve: https://www.pwc.com/us/en/industries/banking-capital-markets/library/small-business-banking-survey.html?fbclid=IwAR1Yl34ZcwFor74n-OU9eVcbnA-3HIV90sHo9GqPv2jcLxg5-t72RDgs7CY (Utolsó letöltés: 2021.01.27.)
bankszovetseg.hu (2020): Jótett Bank
Letöltve:
http://www.bankszovetseg.hu/jotett-bank.cshtml?lang=hun&fbclid=IwAR3hj-z-agoHnwluTN9UuJJpGgHvMNlRb7O2dNYnbDTEXwA0fzrGoEUjmis (Utolsó letöltés: 2021.01.27.)
raiffeisen.hu (2020): Felgyorsítja a digitális felzárkózást a JÓTETT Bank
Letöltve:
https://www.raiffeisen.hu/fooldal/-/content/DHMdVjW0MTeQ/felgyorsitja-a-digitalis-felzarkozast-a-jotett-bank/maximized (Utolsó letöltés: 2021.01.27.)