You are currently viewing Deviza carry trade: Profitálj a kamatkülönbségből

Deviza carry trade: Profitálj a kamatkülönbségből

A devizapiac egyik legizgalmasabb stratégiája a carry trade, amely a különböző jegybanki kamatok közötti különbségeket használja ki profitszerzésre. A stratégia sikere azonban koránt sem garantált. Vajon elegendőek-e a jelenlegi kamatkülönbségek ahhoz, hogy kompenzálják az árfolyammozgások kiszámíthatatlanságát? Hogyan befolyásolják a geopolitikai események és a jegybanki politikák a stratégiával elérhető eredményeket? A válasz ezekre a kérdésekre mélyebb megértést kíván, amely túlmutat a kamatok egyszerű összehasonlításán.

A deviza carry trade elméleti alapja

A módszer lényege, hogy a befektető alacsony kamatozású devizában – például japán jenben – vesz fel hitelt, majd ezt egy magasabb hozamot kínáló valutába, például amerikai dollárba fekteti, ami historikusan az egyik legfontosabb carry trade párnak számít (Conover, 2014–2017). Azonban a jelenlegi gazdasági környezet jelentős változásokon ment keresztül: a Federal Reserve kamatcsökkentése mérsékelte az amerikai dollár vonzerejét (Stauffer, 2024), míg a Bank of Japan hosszú idő után először vetett véget a negatív kamatlábak korszakának, megemelve a jen finanszírozási költségeit (Asian Development Bank, 2017). Az ilyen körülmények új kihívásokat és lehetőségeket hoznak a stratégia alkalmazásában, különösen azok számára, akik gyorsan reagálnak a piaci dinamikára.

Elméleti modellek és gyakorlati alkalmazása

Első ránézésre a carry trade stratégiája ellentmondhat az olyan elméleti modelleknek, mint az Uncovered Interest Rate Parity (UIRP) vagy a Covered Interest Rate Parity (CIRP), amelyek az arbitrázsmentes devizapiaci egyensúlyt feltételezik (Eun, Resnick, & Chuluun, 2024). A gyakorlatban azonban ezek az elvek hosszabb távon érvényesek, míg a carry trade rövid távon használja ki az olyan piaci eltéréseket, amelyek lehetőséget teremtenek a hozam növelésére.

Jegybanki politikák és gazdasági események hatása

A carry trade sikerét jelentősen befolyásolják a jegybanki politikák és a globális gazdasági események. Egy váratlan japán kamatemelés például gyorsan szűkítheti a jen és a dollár közötti kamatkülönbséget (Kyodo News, 2024), miközben egy geopolitikai válság a jen erősödését idézheti elő (Tran, 2024), hiszen a befektetők ilyenkor gyakran a „biztonságos menedék” devizák felé fordulnak (Capital.com, n.d.). Az ilyen mozgások nemcsak a kamatkülönbségből származó nyereséget nullázhatják le, hanem jelentős veszteségeket is okozhatnak a devizakonverzió során. Ezzel szemben, ha az amerikai dollár tovább erősödik, az árfolyamnyereség tovább növelheti a stratégia jövedelmezőségét. Mindez arra figyelmeztet, hogy a carry trade nem pusztán a kamatok közötti különbségek kihasználásáról szól; a siker kulcsa a kockázatok pontos megértése és kezelése (John Hancock Investment Management, 2024).

Kockázatkezelési stratégiák

Az automatikus stop-loss szintek beállítása hatékony eszköz lehet a veszteségek minimalizálására, hiszen ezek automatikusan lezárják a pozíciókat, mielőtt a veszteségek túlságosan nagyra nőnének. Ezen kívül a stratégia elsősorban rövid távon működik jól, így a hosszú időhorizonttal járó bizonytalanságok kerülendők. A piaci események, például a jegybanki kamatdöntések, az inflációs adatok és a geopolitikai fejlemények szoros követése elengedhetetlen ahhoz, hogy a befektető időben reagálhasson a változásokra (Daniel, Hodrick, & Lu, 2017). Ezen túlmenően a diverzifikáció szintén alapvető fontosságú: egyetlen devizapárra összpontosítani túlságosan nagy kockázatot jelenthet. Egy jól összeállított, több devizát és eltérő gazdasági régiókat lefedő portfólió segít kiegyensúlyozott eredményeket elérni, és mérsékelheti a piaci kilengések hatásait.

Carry trade lehetőség napjainkban

A globális gazdasági környezet jelentős átalakulásokat hozott a carry trade stratégiák terén, különösen a japán és amerikai kamatpolitikák változásai miatt. Japán megszüntette a negatív kamatlábakat, ami jelentős bizonytalanságot eredményezett a jen mint finanszírozó deviza használhatóságában (Sekhon, 2024). Korábban a jen alacsony finanszírozási költségei ideális alapot nyújtottak a carry trade számára, de a Bank of Japan lépései labilissá tették ezt a helyzetet, és a jövőbeli monetáris politika irányát is nehéz megjósolni.

Ezzel párhuzamosan a Federal Reserve idei őszi kamatcsökkentései arra utalnak, hogy a jegybank rövid szünetet tart a szigorítási ciklusában, miközben 2025-re nyitva hagyja mind a kamatemelés, mind a további csökkentés lehetőségét (Ghosh, 2024). Ez a kettős bizonytalanság – a japán kamatlábak alakulása és az amerikai monetáris politika iránya – jelentősen befolyásolhatja a hagyományosan népszerű jen-dollár carry trade stratégiák hatékonyságát.

A változó kamatkörnyezet ugyanakkor új devizapárokat hozhat előtérbe, például az ausztrál dollár-svájci frank vagy az török líra- euró kombinációit. Ezek a párosítások kihasználhatják az eltérő gazdasági ciklusokat és kamatszinteket, lehetőséget nyújtva a befektetőknek arra, hogy új piacokon alkalmazzák a carry trade előnyeit.

A carry trade stratégia nem a gyors nyereség biztos receptje, hanem sokkal inkább egy összetett megközelítést igénylő befektetési forma. A siker kulcsa a piaci viszonyok mélyreható elemzése, a kockázatok precíz kezelése és a globális gazdasági trendek folyamatos nyomon követése. Azok a befektetők, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni a változó kamatkörnyezethez és diverzifikált portfóliót építenek, kiaknázhatják a carry trade lehetőségeit. A stratégia jövője a globális pénzpiacok dinamikájának megértésében és a hosszú távú gondolkodásban rejlik. 

 

Források:

Asian Development Bank. (2017). Effectiveness of Japan’s negative interest rate policy. Letöltve: https://www.adb.org/publications/effectiveness-japan-negative-interest-rate-policy

Capital.com. (n.d.). Understanding risk-on risk-off: Characteristics, drivers, and strategies for investors. Letöltve: https://capital.com/risk-on-risk-off-definition

Conover, M. (2014–2017). The nclusion of international assets (developed and emerging markets). In Asset Allocation, CFA Level III Exam Curriculum. Charlottesville, VA: CFA Institute.

Daniel, K., Hodrick, R. J., & Lu, Z. (2017). The carry trade: Risks and drawdowns. Critical Finance Review. Letöltve: https://doi.org/10.1561/104.00000051

Eun, C. S., Resnick, B. G., & Chuluun, T. (2024). International financial management (10. kiadás). McGraw-Hill Education.

Ghosh, I. (2024). Federal Reserve to cut rates by 25 bps in Dec 18, pause in January. Reuters. Letöltve https://www.reuters.com/markets/us/federal-reserve-cut-rates-by-25-bps-dec-18-pause-january-2024-12-10/

John Hancock Investment Management. (2024). What is a carry trade? Letöltve: https://www.jhinvestments.com/viewpoints/investing-basics/what-is-a-carry-trade-

Kyodo News. (2024). Bank of Japan keeps policy interest rate on hold at around 0.25%. Letöltve: https://english.kyodonews.net/news/2024/10/f8700566d460-urgent-bank-of-japan-keeps-policy-interest-rate-on-hold-at-around-025.html

Sekhon, M. (2024) Japan ends its negative interest rate policy. Beyond Bulls & Bears. (2024, March 28). Letöltve: https://global.beyondbullsandbears.com/2024/03/28/japan-ends-its-negative-interest-rate-policy/

Stauffer, J. (2024). Why now is the best time to lock in a high APY CD after the Fed’s rate raise. CNBC. Letöltve: https://www.cnbc.com/select/federal-reserve-raises-rates-again/

Tran, H. (2024). The yen’s travails in an era of geopolitical rivalry. Atlantic Council. Letöltve: https://www.atlanticcouncil.org/blogs/econographics/the-yens-travails-in-an-era-of-geopolitical-rivalry/