Naponta több órát töltünk az interneten, különböző közösségi oldalakon, ahol rengeteg információ áramlik felénk, de honnan tudhatjuk mi igaz és mi nem? Mi alapján hiszünk egy hírportálnak vagy egy ismeretlen embernek? Biztosan sokan tapasztalták már, hogy az idősebb korosztály sokkal könnyebben befolyásolható az interneten olvasottak által. A nem az internet korában született emberek nehezebben mérik fel mit hihetnek el, ami a fiatalok számára egyértelmű fake news, képi manipuláció és félrevezető tartalom, nekik gyakran egyértelmű tény. Ugyanakkor nincs garancia, hogy a fiatalabb korosztály nem szembesül ugyanezzel a problémával, főleg, ha egy fontosabb eseményről, például egy háborúról van szó.
A háború összefoglalása
Az első világháború után, a Nemzetek Szövetsége brit kontrolt rendelt el a vesztes Oszmán Birodalom területei felett, beleértve Palesztinát is. Amelyet akkoriban az arab többség és a zsidó kisebbség mellett több más etnikai csoport is lakott. A mandátum figyelmen kívül hagyta a helyiek érdekeit és kéréseit, vagyis egy független Palesztin állam létrehozását. 1917-ben, az Egyesült Királyság Kormánya kiadta a Balfour-nyilatkozatot, amelyben a külügyminiszter támogatását fejezte ki egy „zsidó nemzeti otthon” kialakítására, Palesztinában, azzal a kikötéssel, hogy az ott élők jogai ne csorbuljanak. A brit ígéret és a második világháború szörnyűségei következtében, több tízezer zsidót menekítettek Palesztinába. 1947-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete javaslatot fogadott el két független állam létrehozásáról a területen. Mivel Jeruzsálem vallási jelentőséggel bír, ezt nemzetközi ellenőrzés alá tervezték venni, amit az ENSZ felügyel. Mindezt jóváhagyták a zsidó vezetők, viszont az arab oldal elutasította a javaslatot. Nem sokkal később az Egyesült Királyság visszavonult a területről és Izrael kikiáltotta államiságát. Válaszul, Egyiptom, Jordánia, Szaúdi-Arábia, Szíria és Libanon megtámadta az újdonsült államot, megkezdve az izraeli-arab háborút. A területet három részre osztották; a zsidók által kikiáltott Izraelre, a Jordánia által felügyelt Ciszjordániára és a Gázai övezetre, amit Egyiptomnak sikerült elfoglalnia. Mivel békeszerződés nem született, tovább folytatódtak a területért vívott harcok. 1967 június 5.-én kitört a Hatnapos háború Izrael és Arab szomszédjai között, végül Izraelnek sikerült elfoglalnia a palesztin arab területeket beleértve Ciszjordániát, a Gázai övezetet és kelet-Jeruzsálemet. A 90-es években még elképzelhetőnek tűnt egy esetleges béke a két fél között, melynek az oslói megállapodások a bizonyítékai, viszont az izraeli miniszterelnök meggyilkolása után visszaesett a progresszió. Számos harc és próbálkozás után, 2005-ben Izrael kivonult a Gázai övezetről. Egy évvel később, a palesztin szunnita iszlamista politikai mozgalom, amelyet a demokratikus országok többségében terrorista szervezetnek tekintenek, az Iszlám Ellenállási Mozgalom, másnéven a Hamasz megnyerte a palesztin választásokat. Azóta tovább éleződött a helyzet és pár hónapja megkezdődött az eddigi legkegyetlenebb harc a két fél között.
Manipuláció, média és a háború
Nyilvánvalóan, a 21. században a hasonló eseményekről készült felvételek futó tűzként terjednek a különböző közösségi média platformokon. Az emberek nagyrésze inkább ezen önjelölt „újságírok” által közölt információra támaszkodnak és megbízhatóbbnak ítélik a nem hivatalos média forrásból származó híreket. Az X (korábbi Twitter) platformon terjedő félrevezető bejegyzések világszerte felháborodást váltottak ki. Shayan Sardarizadeh, a BBC egyik újságírója, aki a fake news, manipuláció, félrevezető tartalmak és az összeesküvés elméletek felkutatója, leleplezte az online keringő fals felvételeket. Például egy sokak által megosztott kép elhunyt gyermekekről, amelyet tévesen az Izrael-Hamasz vitához kötöttek, igazából 2013-ban készült miután a szír kormány kémiai támadást hajtott végre Ghouta városán. Emellett, felkerült egy videó is palesztin nőkről, ahogy sebeket festenek egymás arcára, hogy megjátsszák sérüléseiket, pedig igazából a 2017-es riport egy sminkmestert mutatott be, akit rendszeresen alkalmaznak filmekben és jótékonysági eseményeken. Többek között, felvétel készült kisgyerekekről, amint a Gázai övezetet ért támadás után éppen étel után kutatnak, csak éppen azokat a gyermekeket egy szír menekült tábor leégését követően kapták lencsevégre az észak-libanoni Hanin közelében, 2021-ben. Talán az egyik leghírhedtebb videón egy gázai, palesztin kisfiú könnyek között gyászolja nővéreit, akik a valóságban 2014-ben hunytak el egy Aleppora mért szír bombatámadás során, amit a CNN tett akkor közzé. Az utóbbi pár hét alatt nem csak másik eseményekről készült felvételeket használtak fel újra, hanem mesterséges intelligencia által kreált képeket tettek közzé, illetve manipuláltak egy celeb által korábban elmondott beszédet is.
Ezek a tartalmak mind erősen befolyásoló tényezők, mindegy, hogy szeretnénk-e oldalt választani vagy sem. A hírfolyamot görgetve akarva akaratlanul is megállunk egy hasonló kép vagy videó láttán, anélkül, hogy megkérdőjeleznénk az igazságtartalmát. A fejlődő technológia lehetővé teszi, hogy egyre kevésbé tudjuk kiszűrni a manipulált bejegyzéseket. Ahhoz, hogy tudatos média fogyasztók legyünk, a nagyobb, hivatalos hírportálokról való információ szerzésre kell törekednünk, illetve csak akkor kezeljünk tényként bármit, ha azt minimum három egymástól független forrásból meg tudjuk erősíteni.
Források:
Alfonseca, K. (2023, October 12). Timeline: A look into the long history of the Israeli-Palestinian conflict. Retrieved from ABC News: https://abcnews.go.com/International/timeline-long-history-israeli-palestinian-conflict/story?id=103875134
BBC News. (2023, 10 13). EU opens investigation into X over alleged disinformation. Retrieved from BBC News: https://www.bbc.com/news/technology-67097020
BBC News. (2023, 10 14). Israel Gaza war: History of the conflict explained. Retrieved from BBC News: https://www.bbc.com/news/newsbeat-44124396
Lajka, A., Rabin, R., & Fichera, A. (2023, October 12). False Claims Around Israel Attacks Include Recycled Videos and a Game Clip. Retrieved from The New York Times: https://www.nytimes.com/article/israel-attacks-video-disinformation.html
Sardarizadeh, S. (n.d.). Retrieved from https://twitter.com/shayan86?lang=en
https://news.stanford.edu/2021/10/25/foil-fake-news-focus-infectiousness/
Rentable luxury- the consumer psychology behind sharing luxury goods
Why do consumers value renting luxury fashion items? Does rentable luxury have a negative influence on a brand’s image?
Olvasd el a teljes cikket!Ajtót nyitunk az innovációnak – Interjú Fischer Andrással, az OTP Bank Innovációs vezetőjével
Fischer Andrással, az OTP Bank Innovációs vezetőjével készítettünk interjút az OTP LAB által 11 országban implementált innovatív megoldásokról.
Olvasd el a teljes cikket!