You are currently viewing Új befektetési forma elterjedőben: társadalmi célú kötvények

Új befektetési forma elterjedőben: társadalmi célú kötvények

Szeretnél hozzájárulni a klímakrízis megoldásához, szeretnéd, hogy jobb életkörülmények között élhessenek, vagy jobb oktatáshoz juthassanak a rászorulók? A fejlett világban gyorsan terjedő új befektetési forma ezt teszi lehetővé. A társadalmi célú kötvények (social impact bond) azért jöttek létre, hogy lehetővé tegyék olyan projektek megvalósulását, amelyek egy jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb világot hoznak létre.

Mi az a társadalmi célú kötvény, és hogyan működik?

A társadalmi célú kötvényeket egy szervezet bocsájtja ki, olyan projektek finanszírozására/refinanszírozására, amelyeknek pozitív társadalmi hatásai vannak (ICMA, 2021), általában valamilyen hátrányos helyzetben lévő embercsoport (pl. szegénységi határ alatt élők, munkanélküliek, fogyatékkal élők, idősek, veszélyeztetett fiatalok, stb.) szempontjából.

Ezeknek a projekteknek a megvalósítására a hitelintézetek nem adnak finanszírozást, hiszen csak társadalmi szinten megtérülőek, a kivitelező cég számára nem. A kötvények kamatát emiatt legtöbbször az állam fizeti. A kamatok mértéke egy előre meghatározott, fontos, mérhető, kvantifikálható társadalmi hatás eléréséhez köthető. Általában minél nagyobb társadalmi hatást sikerül elérni az adott kötvényhez tartozó projekttel, annál nagyobb a befektetők hozama. Ha a projekt nem éri el a kitűzött célt, akkor a befektetők nem kapnak kamatot, sőt a befektetett tőkéjüket sem mindig kapják vissza. (Chen and Scott, 2022) Ezzel motiváltak arra, hogy azokat a projekteket támogassák, amelyek valóban hasznosnak és hatékonynak tűnnek.

A kötvényeket magánszektorbeli szereplők vásárolhatják meg, például befektetők, jótékonysági szervezetek, multinacionális vállalatok, alapítványok. (Hathaway, 2016) Ezek a befektetők általában szeretnének valamit visszaadni a közösségnek, vagy szeretnék a társadalmi felelősségvállalásuk megerősíteni, amellett, hogy bevételt is szereznének.

A bevont forrásokat a kibocsájtó szervezet vagy vállalat szolgáltatóknak/kivitelezőknek adja, akik ezen forrásokból megvalósítják a projekteket.

Példa a társadalmi célú kötvény működésére

2010-ben a Peterborough-i börtön 5 millió font értékben bocsátott ki kötvényeket, egy a rövid távra bebörtönzöttek visszaesési rátáját csökkenteni kívánó projekt finanszírozására. Az ebből a börtönből szabaduló fogvatartottak visszaesési rátáját összehasonlították hat éven keresztül egy másik börtönökből kiválasztott kontrollcsoporttal. Rögzítették, hogy amennyiben hat év múlva a kontrollcsoporthoz képest legalább 7,5%-kal alacsonyabb a Peterborough-i börtönből szabadult foglyok visszaesési rátája, akkor a befektetők a két csoport visszaesési rátái közti különbséggel egyenesen arányos megtérüléssel számolhatnak. A két csoport közti eltérés végül 9% lett, a befektetők ezzel évi 3%-os hozamot értek el. (Chen and Scott, 2022)

Egy nagyobb projektben egy kínai lízingcég vont be forrást ezzel az eszközzel különböző nemzetközi fejlesztési bankoktól, hogy aztán a kínai vidékre szereljen be különböző orvosi eszközöket, műszereket, ezzel javítva az ottani egészségügyi ellátást. (AIIB, 2022)

A társadalmi célú kötvény tehát gyakorlatilag lehetőséget ad arra, hogy az állam, vagy társadalmi jóban érdekelt szervezet áttételesen fontos társadalmi ügyekre vonjon be forrásokat. Emellett csak a valóban sikeres, társadalmilag megtérülő projekteket támogatják velük saját forrásaikból. Hátránya, hogy nem mindig egyértelmű, hogy egy társadalmi hatást hogyan árazzanak be, illetve hogyan tudják mérni azt. Habár a társadalmi célú kötvények még eléggé gyerekcipőben járnak, idővel jóval elterjedtebbek lehetnek, és valóban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy világunk fenntarthatóbb, és élhetőbb legyen.

 

Források:

AIIB (2022) China: Haier Social Infrastructure Leasing – Projects – AIIB. Available at: https://www.aiib.org/en/projects/details/2022/approved/China-Haier-Social-Infrastructure-Leasing.html (Accessed: 12 November 2022).

Chen, J. and Scott, G. (2022) Social Impact Bond (SIB), Investopedia. Available at: https://www.investopedia.com/terms/s/social-impact-bond.asp (Accessed: 11 November 2022).

Hathaway, J. (2016) Funding Social Programs with Social Impact Bonds. Available at: https://www.ncsl.org/research/fiscal-policy/funding-social-programs-with-social-impact-bonds.aspx.

ICMA (2021) Social Bond Principles (SBP) » ICMA. Available at: https://www.icmagroup.org/sustainable-finance/the-principles-guidelines-and-handbooks/social-bond-principles-sbp/ (Accessed: 11 November 2022).

 

A Robinhood jelenség

A történelemben eddig példátlan gyorsaságú esést produkáltak a tőzsdepiacok 2020 márciusában. Fél évvel a piaci megrázkódtatás után, - amelyhez hasonlót 1929 óta nem látott a világ,...

Olvasd el a teljes cikket!