Az Ipar 4.0 kifejezés a negyedik ipari forradalomra utal. Ebben az időszakban a fejlődés mozgatórugója az információs technológia és az automatizáció összefonódása, mely alapjaiban változtatja meg a gyártási, szolgáltatási módszereket. Az Ipar 4.0 a gyártó folyamatok minden területét lefedi, növeli az átláthatóságot, és új szintre emeli a vevői értékteremtést.

Számos eltérő technológia (eszköz, módszer, folyamat) tartozik az Ipar 4.0 alappillérei közé. Ezek egyike a kiterjesztett valóság (angolul: Augmented Reality; AR), mely valós idejű digitális tartalmakat, adatokat képes kivetíteni a valódi világba. Ez lényegében azt jelenti, hogy olyan digitális forrásból származó információt képes megjeleníteni a hétköznapi világunkban, melyet normális esteben nem látnánk, hallanánk, éreznénk. A technológia jelenleg mobil eszközökön jelenik meg legyakrabban, ám egyre elterjedtebb a különféle kéz nélkül is használható okoseszközökön való alkalmazása is. Ilyenek például a fejre illeszthető kijelzők és az okos szemüvegek. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a fizikai tevékenységekkel párhuzamosan dolgozzák fel az adatokat az emberek a különféle munkafolyamatok során. Ezáltal gyorsabban és pontosabban lehet az információkat feldolgozni, döntéseket hozni, illetve a feladatokat is hatékonyabban lehet elvégezni. A technológia gazdasági jelentőségét mutatja továbbá, hogy a PwC tanulmánya szerint a kiterjesztett valóság több, mint ezer milliárd dollárral fog hozzájárulni a globális GDP-hez 2030-ra. Ez annak köszönhető a kutatás szerint, hogy az AR hatékonyabbá teszi a vállalkozások működését, gyorsítja termelési folyamatokat, illetve a fogyasztói élményt is növeli.

A kiterjesztett valóság számos iparágban használható technológia, melynek sokféle alkalmazási módja terjedt el, és áll jelenleg is fejlesztés alatt. Az AR hasznos lehet például a termékfejlesztés során, hiszen lehetővé teszi 3D modellek kivetítését, fizikailag is megjelenő hologramok formájában. Ezáltal a mérnökök képesek alaposabban kiértékelni, és javítani a dizájn koncepciót. Ezt követően, a gyártási folyamatban az AR képes valós-idejű, pontos információt szolgáltatni a munkások számára, ezáltal csökkentve a hibák előfordulását, és növelve a termelékenységet. Sőt, a minőségellenőrzésben is szerepet kaphat a technológia, hiszen képes szenzoradatok vizualizálására és hibakezelési információt is szolgáltat. Ezen felül logisztikában is számos alkalmazási lehetőség adódik, például a komissiózás, vagy az árumozgatás során. A DHL-nél például AR technológia vezeti a munkavállalókat az adott csomaghoz a raktáron belül, és kalkulálja ki a leggyorsabb utat a következőhöz. A vállalat a rendszer bevezetése által 25%-os növekedést ért el hatékonyságban, illetve jelentősen csökkent a hibák száma, valamint nőtt a munkavállalói elégedettség is. Végül szeretném kiemelni, hogy a technológia az egészségügyben is hatalmas előnyt jelenthet. Gyakorlati példa a Microsoft terméke, a HoloLens, melyet műtétek során is lehet alkalmazni. A termék az operáló orvosnak segít azáltal, hogy digitális képeket vetít ki egyenesen a látóterébe. Ezáltal valós adatokat, képeket, diagramokat láthat az orvos a páciensről anélkül, hogy félre kéne néznie, ezzel magára hagyva a beteget.

Látható tehát, hogy a kiterjesztett valóság számos üzleti folyamat hatékonyságát képes növelni, ám eredményezheti akár egyes iparágak, üzleti modellek teljes átalakulását is. Az utolsó egységben, az AR transzformáló hatását mutatom be, elsőként a marketing és értékesítési tevékenységekre fókuszálva. Ebben a szektorban kiterjesztett valóság segítségével ugyanis az fogyasztói élmény és elégedettség új szintjéhez vezethetnek az AR megoldások, melyek jelentős versenyelőnyt is biztosíthatnak az adaptálók számára. A kiterjesztett valóság lehetővé teszi, hogy a vásárlók megtekintsék az általuk preferált termékeket akár hologram formában. Így erre a digitálisan létrehozott képre hagyatkoznak a döntéshozatalkor is. Tehát egyértelműen jelentős potenciált hordoz magában a technológia marketing szempontból, valamint hozzájárul az ügyfélélmény növeléséhez, és a márkahűség kialakításához is.  Példaként említhetjük az Ikea ’Place’ applikációját, melynek segítségével bútorokat lehet kivetíteni az otthonunkba, így tesztelve, hogy mutatna az adott darab a szobában. Azonban koránt sem ez jelenti a technológia határát, hiszen a 3D vizualizációnak köszönhetően a tömeges személyre szabást is lehetővé tenné. 2019-ben a Levi’s ruházati cég vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy hamarosan eltűnnek a méretek, mert a test-szkennelésnek köszönhetően elérhetővé válnak a teljesen ránk szabott ruhadarabok. Ez természetesen hatással lenne a teljes gyártási folyamatra, valamint az értékláncra is, így alapjaiban változtatná meg a teljes iparág működését. A jövőben az AR lehetővé tenné a fogyasztók számára, hogy alaptípusok közül válogassanak (például ruha, bútor, vagy akár autó tekintetében), majd azokat személyre szabják, és egyből meg is tekintsék az adott terméket a valóságba kivetítve, és mindezt akár kényelmesen otthonról is megtehetnék. Jelenleg csupán lassú, ám határozott elmozdulás mutatkozik ebbe az irányba. A Deloitte 2020-ban készült kutatása szerint 1 éven belül 100 millió fogyasztó fog AR technológiát igénybe venni vásárláskor, akár otthonról, akár az üzletekben. A trendek tehát egyértelműek, azonban fontos kijelenteni, hogy a technológia adaptálása még nem jelent egyértelmű sikert. Kiemelt jelentőségű az értékteremtés szempontjából, hogy a technológia a fogyasztók számára legfontosabb terméktulajdonságokat képviselje. Hiszen ezek akár iparáganként vagy célpiaconként is eltérhetnek. Úgy gondolom, ezen felül érdemes kiemelni azt is, hogy nem mindig előnyös a gyors implementáció. Hiszen nem csupán magára a technológiára kell fókuszálni, hanem a teljes ökoszisztémára, illetve érdemes a régi és az új ökoszisztéma közti kapcsolatot is figyelembe venni. Végezetül fontos megjegyezni, hogy egy ilyen jellegű AR beruházás, mely akár a teljes vállalati működést megváltoztathatja, nagyon kockázatos. Fontos tehát alaposan felmérni a költségeket és a potenciális kockázatokat, illetve az implementációt sem érdemes elkapkodni, előnyösebb lehet követő magatartást folytatni ezeknél a beruházásoknál.

 

Összességében úgy gondolom, hogy a kiterjesztett valóság mind a hétköznapi, mind az üzleti életben jelentős potenciált hordoz magában, meghatározó lehet hatékonyság, gyorsaság és fogyasztói élmény szempontjából is. Azonban a vállalatoknak csupán megfontoltan és megalapozott döntéseket hozva érdemes befektetnie AR megoldásokba, hiszen ez jelenleg nagyon innovatív terület, mely magas kockázatot hordoz.