BigTech cégek: Kik ők, és mennyire veszélyesek a bankokra?

BigTech cégek: Kik ők, és mennyire veszélyesek a bankokra?

A BigTechek globálisan ismert és elismert techóriások, akiknek vagy a kezünkben tartott okostelefonokat vagy az azokon lévő applikációkat köszönhetjük. A BigTecheket két betűszóval is szoktuk rövidíteni: GAFAM és BATX. A GAFAM az amerikai BigTech cégek összefoglaló neve, ők a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple és a Microsoft. A BATX a Baidu-Alibaba-Tencent-Xiaomi négyest rövidíti, ezek a vállalatok Kína legnagyobb technológiai cégei.

Miért veszélyesek a techóriások a bankokra?

A legfontosabb előnye a BigTecheknek a bankokkal szemben, hogy míg a pénzintézetek technológiai fejlődése rendkívül lassú, addig a techóriások a kezdetektől erre építve már kifejlett technológiai háttérrel, illetve ügyfél- és adatbázissal rendelkeznek. A bankoknak a techcégekhez képest jóval kevesebb ügyfelük van, és a róluk szerzett adatok csakis a pénzügyi tevékenységeikre vonatkoznak, ellenben a BigTechekkel, akik az érdeklődési köreinkől is rendelkeznek adatokkal a kereséseinknek hála. Ezen cégeknek rendelkezésükre áll a mesterséges intelligencia (AI) is, elöljárói annak, hogy személyre szabott szolgáltatást nyújtsanak. Ezen felül még Európai Uniós szabályozás is segítheti a BigTecheket, hiszen a PSD2 irányelv és az „open banking” szabályozás értelmében számlainformációs és fizetéskezdeményezési szolgáltatásokat is nyújthatnak.

Egy 2017-es felmérés alapján (Bain.com, 2019) a megkérdezett amerikaiak nagy része venne pénzügyi termékeket technológiai cégektől. A legnagyobb hajlandóság a 18-34 évesek körében mutatkozik, hiszen ez a korosztály ismeri és használja leginkább nap, mint nap a techóriások valamely termékét, viszont az 55 évesnél idősebbeknek is majdnem fele nyitott lenne ilyen ügyletre. Bár sokan vásárolnának pénzügyi terméket, szolgáltatást BigTechektől, mégis a már jól ismert kereskedelmi bankokban bíznak a legjobban az emberek

Alapíthatnának-e bankokat a BigTech cégek?

Jelenleg a technológiai vállalatok csak olyan pénzügyi szolgáltatásokat kínálnak, amelyek nem banki engedélykötelesek, ilyenek a pénzforgalmi szolgáltatások (pénzforgalom bonyolítása, megbízások, fizetések kezelése). Ezek a cégek tehát a bankok fő tevékenységét, ami a betétek gyűjtése és a hitelek nyújtása, nem folytathatják, amíg nem szereznek erre vonatkozó banki működési engedélyt. A banki működési licenszek megszerzési folyamata sokba is kerül és időigényes is. Emellett pedig ott van még a „túlzott” szabályozottság is: a már meglévő pénzügyi szolgáltatásokat a technológiai hátterüknek és a hitelintézetekre vonatkozó szabályok hiánya miatt gyorsan tudták bevezetni. Ha mindezen pénzügyi szolgáltatásokat bankként folytatnák, akkor elveszíthetnék a gyorsaságbeli előnyüket a versenytársaikkal szemben.

A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS, 2019) felmérése szerint a BigTechek bevételének mindössze 11,3%-át adják a pénzügyi szolgáltatásaikból származó bevételek. Amennyiben ezek a cégek bankalapításra szánnák rá magukat, sok pénzt kellene áldozniuk az engedélyek megszerzésére, és rendkívül szigorú szabályoknak kellene megfelelniük, nem tudnának olyan gyorsan és viszonylag szabadon fejlődni, mint eddig. Azt pedig, hogy ez meg is térülne, nem tudhatjuk biztosra.

Habár bankokká valószínűleg nem válnak majd a techóriásaink, így is vannak lehetőségeik a bankszektorban való jelenlétre. Ezt úgy tudják megtenni, hogy partnerkapcsolatot létesítenek a már meglévő hagyományos hitelintézetekkel (pl. Apple és Google Pay megjelenése a bankoknál). Továbbá a techóriások segíthetnek a pénzintézeteknek fejleszteni, megújítani az elavult és lassan fejlődő informatikai rendszereiket (pl. a Deutsche Bank a Google felhőszolgáltatását veszi ehhez igénybe). Másik lehetőség számukra a biztosítások piaca. Az Apple és az Amazon biztosításokat már nyújtanak, a FinTech vállalatok pedig már korábban megjelentek ezen a piacon (pl. Revolut), így nem lenne meglepő, ha a techóriások is megjelennének ezen a területen, akár önmagukban, akár nagyobb biztosítókkal összefogva.

A jelenlegi helyzetben tehát inkább a techcégek és a kereskedelmi bankok együttműködése látható, illetve a kölcsönös ösztönzés. A FinTechek által már korábban kialakult fenyegetettség a bankokra azt eredményezte, hogy a bankok nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális infrastruktúrájuk fejlesztésére, hogy megtartsák ügyfeleiket és minél jobb szolgáltatást nyújthassanak nekik. A BigTech cégek pont ezen technológiai előnyüket használják ki a bankokkal szemben, hiszen bármekkorát is fejlődött bankszektor a technológia terén, még hátrányban vannak.

A techóriások célja a pénzügyi szektor területén való megjelenéssel és térhódítással az ügyfeleik teljes magukhoz csatolása lenne.

Megenni tehát nem fogják a techvállalatok a bankokat. A pénzügyi piacon e két szereplő között folyik a verseny, ami egyelőre még jót is tesz, hiszen a bankok fenyegetve érzik magukat, ezért folyamatosan fejlődnek, amire éppen a BigTech cégek sarkallják őket. A fogyasztóknak ez mindenképpen hasznos, hiszen ezen fejlesztések azt célozzák, hogy a vállalatok, bankok minél jobban meg tudjanak felelni már meglévő ügyfeleiknek, és még többet szerezzenek. A döntő faktor a bizalom lesz, hogy a fogyasztók végül a bankokban bíznak meg jobban a pénzügyeik és adataik kezelését illetően, vagy a világot irányító technológiai vállalatokban.

Források:
Fintechzone (2020): Mennyire veszélyes a Google, Facebook, Apple a bankokra? Ki, mit nyer az adaton? https://fintechzone.hu/mennyire-veszelyes-a-google-facebook-apple-a-bankokra-ki-mit-nyer-az-adaton/  (Letöltés ideje: 2021.01.29)
Fintechzone (2019): Az IMF szerint a BigTech veszélyes a pénzügyi szektorra https://fintechzone.hu/az-imf-szerint-a-bigtech-veszelyes-a-penzugyi-szektorra/ (Letöltés ideje: 2021.01.29)
Portfolio.hu (2021): Két technológiai szuperhatalom támadt a bankokra a koronavírus leple alatt https://www.portfolio.hu/bank/20210103/ket-technologiai-szuperhatalom-tamadt-a-bankokra-a-koronavirus-leple-alatt-463542 (Letöltés ideje: 2021.01.29)
Portfolio.hu (2019): Nagyon sokan nyitottak arra, hogy techcégnél bankoljanak https://www.portfolio.hu/bank/20210103/ket-technologiai-szuperhatalom-tamadt-a-bankokra-a-koronavirus-leple-alatt-463542 (Letöltés ideje: 2021.01.29)
Portfolio.hu (2020): Telkóból és Ázsia Uberéből lesz digitális bank https://www.portfolio.hu/bank/20201207/telkobol-es-azsia-uberebol-lesz-digitalis-bank-460584 (Letöltés ideje: 2021.01.29)
W.up (2018): Big techs will not „eat the banks alive” https://wup.digital/blog/techs-wont-eat-banks-alive/ (Letöltés ideje: 2021.01.30)
The Asian Banker: Are central banks issuing digital banking license to counter the threat of fintechs and big techs? https://www.fisglobal.com/-/media/fisglobal/files/pdf/report/asian-banker-rise-of-digital-bank-licenses.pdf (Letöltés ideje: 2021.01.30)
BIS – Bank for International Settlements (2019): III. Big tech in finance: opportunities and risks https://www.bis.org/publ/arpdf/ar2019e3.pdf (Letöltés ideje: 2021.01.30)
Bain.com (2018): How Banks Can Defend Against the Threat from Big Tech https://www.bain.com/insights/bank-loyalty-2017-infographic/ (Letöltés ideje: 2021.01.30)