Jelenleg a technológiai vállalatok csak olyan pénzügyi szolgáltatásokat kínálnak, amelyek nem banki engedélykötelesek, ilyenek a pénzforgalmi szolgáltatások (pénzforgalom bonyolítása, megbízások, fizetések kezelése). Ezek a cégek tehát a bankok fő tevékenységét, ami a betétek gyűjtése és a hitelek nyújtása, nem folytathatják, amíg nem szereznek erre vonatkozó banki működési engedélyt. A banki működési licenszek megszerzési folyamata sokba is kerül és időigényes is. Emellett pedig ott van még a „túlzott” szabályozottság is: a már meglévő pénzügyi szolgáltatásokat a technológiai hátterüknek és a hitelintézetekre vonatkozó szabályok hiánya miatt gyorsan tudták bevezetni. Ha mindezen pénzügyi szolgáltatásokat bankként folytatnák, akkor elveszíthetnék a gyorsaságbeli előnyüket a versenytársaikkal szemben.

A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS, 2019) felmérése szerint a BigTechek bevételének mindössze 11,3%-át adják a pénzügyi szolgáltatásaikból származó bevételek. Amennyiben ezek a cégek bankalapításra szánnák rá magukat, sok pénzt kellene áldozniuk az engedélyek megszerzésére, és rendkívül szigorú szabályoknak kellene megfelelniük, nem tudnának olyan gyorsan és viszonylag szabadon fejlődni, mint eddig. Azt pedig, hogy ez meg is térülne, nem tudhatjuk biztosra.

Habár bankokká valószínűleg nem válnak majd a techóriásaink, így is vannak lehetőségeik a bankszektorban való jelenlétre. Ezt úgy tudják megtenni, hogy partnerkapcsolatot létesítenek a már meglévő hagyományos hitelintézetekkel (pl. Apple és Google Pay megjelenése a bankoknál). Továbbá a techóriások segíthetnek a pénzintézeteknek fejleszteni, megújítani az elavult és lassan fejlődő informatikai rendszereiket (pl. a Deutsche Bank a Google felhőszolgáltatását veszi ehhez igénybe). Másik lehetőség számukra a biztosítások piaca. Az Apple és az Amazon biztosításokat már nyújtanak, a FinTech vállalatok pedig már korábban megjelentek ezen a piacon (pl. Revolut), így nem lenne meglepő, ha a techóriások is megjelennének ezen a területen, akár önmagukban, akár nagyobb biztosítókkal összefogva.

A jelenlegi helyzetben tehát inkább a techcégek és a kereskedelmi bankok együttműködése látható, illetve a kölcsönös ösztönzés. A FinTechek által már korábban kialakult fenyegetettség a bankokra azt eredményezte, hogy a bankok nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális infrastruktúrájuk fejlesztésére, hogy megtartsák ügyfeleiket és minél jobb szolgáltatást nyújthassanak nekik. A BigTech cégek pont ezen technológiai előnyüket használják ki a bankokkal szemben, hiszen bármekkorát is fejlődött bankszektor a technológia terén, még hátrányban vannak.

A techóriások célja a pénzügyi szektor területén való megjelenéssel és térhódítással az ügyfeleik teljes magukhoz csatolása lenne.

Megenni tehát nem fogják a techvállalatok a bankokat. A pénzügyi piacon e két szereplő között folyik a verseny, ami egyelőre még jót is tesz, hiszen a bankok fenyegetve érzik magukat, ezért folyamatosan fejlődnek, amire éppen a BigTech cégek sarkallják őket. A fogyasztóknak ez mindenképpen hasznos, hiszen ezen fejlesztések azt célozzák, hogy a vállalatok, bankok minél jobban meg tudjanak felelni már meglévő ügyfeleiknek, és még többet szerezzenek. A döntő faktor a bizalom lesz, hogy a fogyasztók végül a bankokban bíznak meg jobban a pénzügyeik és adataik kezelését illetően, vagy a világot irányító technológiai vállalatokban.