Blockchain a felsőoktatásban – kódokban rejlik az egyetemek jövője?

Blockchain a felsőoktatásban – kódokban rejlik az egyetemek jövője?

blockchain-revesz.jpg

Révész Viktor Barnabás

Az egyetemeket elsősorban tanulmányi működésük alapján ítéljük meg, azonban e mögött egy robusztus kapcsolati háló hasonló fontossággal bír egy felsőoktatási intézmény életében. Ezen hálózat modernizálására több szempontból is alkalmasak a blockchain technológiára építő megoldások, melyekkel könnyebben és gyorsabban láthatják el bürokratikus funkciójukat és szolgálhatják ki a növekvő felsőoktatási igényeket.

Az egyetemeket felépítő különböző egyének és csoportok egy igazán komplex hálózatot alkotnak. Az intézményi struktúra tudományterületek szerinti karokra oszlik, melyeken belül tanszékekre és egyéb öntevékeny csoportokra tagolódnak szakterületek alapján. A tanárok több tantárgy megfelelő megvalósulásáért felelhetnek, akár a tanterv kidolgozásában, az elméleti vagy gyakorlati órák megtartásában, valamint a vizsgák véleményezésében és elbírálásában. A tanulók is kusza kapcsolatok kialakítói, a különböző felvett tantárgyakkal, és azokon belül az eltérő gyakorlatra regisztrálással. Ezeken felül egy egyetem megannyi adatot tárol mindkét fél részéről, legyenek azok személyes adatok, publikációk vagy érdemjegyek. Egy ekkora és ilyen mélységű szervezeti hálót központilag nagyon nehéz hiba nélkül irányítani, amit a növekvő felsőoktatásba jelentkezők száma csak nehezíteni fog a következő években, így megannyi egyetem az utóbbi évtized derekától elkezdett blockchain alapú technikákat alkalmazni, hogy egyszerűbbé tegyék mindennapi működésüket.

blockchain-egyetem.jpg
Ábra 1: Az összes felsőoktatásba beiratkozott személy százalékos aránya a középiskola elvégzése utáni 5 évben, 1970-2014. Forrás: World Bank

Adattárolás és okos szerződések

A technológia eredeti célját, a decentralizált információtárolást felhasználva, ezeket a rendszereket használhatják személyes adatok kollektivizálására (Chen, G., Xu, B., Lu, M., 2018). Egy egyetem minden diákjának megannyi információt kell szolgáltatnia, hogy be tudjon iratkozni egy felsőoktatási intézménybe. A kezdeti adatok után minden egyes félév alatt a diákok tanulmányi és pénzügyi kapcsolatot is létesítenek, így egy tanulóhoz köthető információ az évek során egyre növekszik. A tanulmányok végén, a különböző alap-és mesterszakok elvégzése után a megszerzett diplomákat is valamilyen módon ezekhez a személyekhez kell kötni. Ezen adatok igen személyesek, ezért pontosságuk és biztonságuk a legmagasabb prioritást kell, hogy élvezzék. Ezen okok miatt a blockchain rendszerek kiváló megoldást jelentenek, mert pontosságukat a szétosztott validáció garantálja, míg biztonságukat az a tény, hogy egy ilyen rendszer fölött csak akkor lehet elnyeri az irányítást, ha a hálózat 51%-a egy felhasználó kezében van, ami a rendszer méretétől függően akár több száz vagy több ezer számítógép használatba vételét is jelentheti.

Másik fontos aspektus, amelyben ezek a hálózatok segíteni tudják egy egyetem működését, az a tanárok vagy az intézmény, és a diákok közötti különböző kapcsolat jogi formába öntése egy okos szerződés keretein belül (Chen, G., Xu, B., Lu, M., 2018). Az okos szerződés (vagy eredeti nevén smart contract) egy olyan kontraktus, amely két fél között valamilyen egyezséget a blockchain rendszerre visz fel, ezáltal egyik fél sem tudja manipulálni annak szövegét, értelemzését és végrehajtását. Egy ilyen egyezség megmásíthatatlanul tartalmazza a felek személyazonosságát, így végrehajtása biztosan a megfelelő embereket érinti. Ebből kifolyólag, többféle tranzakció is önthető ilyen formába. Egy lehetséges megoldás a tanulmányi vagy szociális ösztöndíjak kiosztása. Erre a blockchain rendszerek különösen alkalmasak tudnak lenni, mivel fizetőeszközként is alkalmazhatóak, így az ilyen módon folyósított összegeket a hálózaton belül, vagy nemzeti valutára váltva, azokon kívül is tudják hasznosítani a diákok. Másik felhasználása lehet a tanár-diák viszony kiértékelése. Ezt úgy lehetne megvalósítani, hogy az okos szerződés a közvetítő a kapcsolat két fél között, és maga a kontraktus értékeli és összegzi az eredményeket. Ezáltal mindkét fél véleménye tárolásra és beszámításba kerül a másik oldal behatása nélkül.

A technológia hátulütői

Azonban a technológia kifejletlen mivolta és a módszertan sajátos tulajdonságai miatt több veszélyt is rejthetnek ezek a megoldások. Az egyik ilyen a hálózaton tárolt adatok módosítása legyen annak oka emberi hiba javítása vagy felülvizsgálat eredménye. Minden információ, amit a blockchain tárol egyszerre van biztosítva az előtte és utána hozzácsatolt láncolatnyi adat által. Mivel az adatok egymáshoz vannak kötve, egy retrospektív javítás nem végrehajtható, mert azzal az egész láncot meg kellene megszakítani vagy a hibáig újravalidálni, és ez a megoldás biztonsági vonzerejét törölné el.

Probléma merülhet fel akkor is, ha ezeket a rendszereket valamilyen ellenőrzés végrehajtóként alkalmazzuk. Egy igaz-hamis vagy több-opciós tesztet könnyen kiértékelhetnek, azonban egy esszét vagy tudományos munkát már kevésbé, így jelenlegi állapotunkban ezek a megoldások csak korlátozottan kerülhetnek használatba.

Összegezve, a blockchain megoldás mai világunk alapjait próbálja megváltoztatni a központi adattárolás lebontásával és annak demokratikus szétosztásával, ezáltal az emberek bizalmát egy individuális jogi entitásból egy hálózat kooperációjába áttéve. A megannyi monetáris és fiskális megoldás után a módszertant megannyi területen próbálják alkalmazni, így az oktatás területén is. Ezen megoldások az egyetemek adattárolását biztonságosabb és hitelesebb módon tudnák végezni, illetve az egyetem polgárai között létrejövő pénzügyi és szakmai tranzakciókat okos szerződések tudnák felügyelni a gyorsabb, pontosabb és objektívebb elbírálás és végrehajtás érdekében. A fent említett technológiák kifejletlenségük és magukban hordozott kvalitásaik miatt egyes esetekben fokozottan, más esetekben egyáltalán nem alkalmazhatók, de jelen állapotukban is megannyi módon tudnák segíteni az egyetemek fejlődését, így kijelölve a szektor jövőbeli fejlődésének irányát.

Források:
Chen, G., Xu, B., Lu, M. (2018): Exploring blockchain technology and its potential applications for education. Smart Learn. Environ. 5, 1
Roser, M., Ortiz-Ospina, E.,(2013): “Tertiary Education”. Published online at OurWorldInData.org. Retrieved from: ‘https://ourworldindata.org/tertiary-education’ [Online Resource]