A viselkedési közgazdaságtan, mint fogalom mára már nem csak az akadémiai berkekben ismert, beszivárgott a közszférába és az üzleti életbe is. Tíz évvel ezelőtt Nagy-Britannia kormánya létrehozta a Behavioral Insights Team-et, mely a viselkedéstudomány ismereteit alkalmazta és alkalmazza a mai napig a közszolgáltatások javításának érdekében. Ezt az irányelvet követve hozta létre Obama 2015-ben a Fehér Ház alatt futó Társadalom- és Viselkedéstudományi Csapatot, melyet a nagysikerű Nudge című könyv társszerzője, Cass Sustein vezetett.
Egyre nagyobb szerepet kap az üzleti világban, azon belül is a telekommunikáció és FMCG, illetve a bank és biztosítási iparágban. Sorra jelennek meg a viselkedési közgazdaságtan alkalmazásával foglalkozó cégek (például a Nobel-díjas Richard Thalernek viselkedési pénzügyekkel foglalkozó befektetési cége, Dan Arielynek tanácsadó cége van), illetve olyan cégek is alkalmaznak viselkedéstudománnyal foglalkozó szakembereket, mint a Bayer, a World Bank vagy a Headspace.
Bár maga a fogalom, mint a pszichológia és a közgazdaságtan ötvözése, közgazdászok között széles körben ismert, gyakorlati alkalmazásában régiónk jelentős lemaradásban van az Egyesült Királysághoz és a tengeren túlhoz képest. Ám ha hihetünk a nemzetközi trendek folytatódásának, éveken belül hazánkat is utoléri a viselkedési közgazdaságtan láz.