You are currently viewing Miért van Magyarországon néhány vállalat 20 évvel lemaradva?

Miért van Magyarországon néhány vállalat 20 évvel lemaradva?

TorokF_sima

Török Ferenc József

Mára már a business világ minden szereplője tisztában van vele, hogy mi az az ERP (Enterprise Resource Planning), és a legtöbb vállalat aktívan használja. A vállalat működéséhez szükséges eszköznek vesszük, de Magyarországon még mindig vannak olyan cégek, amelyek egyáltalán nem, vagy nem jól használják. Fontos kiemelni, hogy az ERP nem egy szoftver. A szoftvert ebben a cikkben ES (Enterprise System) rövidítéssel fogom jelölni, mivel attól, hogy egy vállalat bevezet egy adott szoftvert, nem fogja használni az ERP-t. Az ES használja és tartalmazza a legtöbb ERP-funkciót, de az ERP több mint egy szoftver. Az ERP egy integrált vállalatirányítási rendszer, amely túlmutat egy szoftveren.

Thomas F. Wallace és Michael H. Kremzar: ERP- Vállalatirányítási rendszerek könyvében olvasható: „Tapasztalt felhasználók azt állítják, hogy az ERP bevezetése nehezebb, mint egy új üzem felépítése, egy új termék bevezetése vagy egy vadonatúj piacra történő behatolás.” Szerintem ez egyszerűen magyarázható: minden cég épített már fel gyárat, vezetett be terméket és tört be piacra, mivel ezek nélkül szinte lehetetlen egy cég működése. Viszont az ERP-t még sosem vezették be, vagy ha igen rosszul. Ahogy korábban említettem az ERP nem csak egy szoftver, és itt az első nagy probléma, mivel sok vállalat csak egy szoftver lát, amit meg kell venni, megtanulni minél gyorsabban, használni és kész. Nyilvánvaló, hogy ez nem így van és akik ilyen gondolkodással vágnak bele, biztos hogy meg fognak bukni. Lehet, hogy bevezetnek egy ES-t, de nem fogják, olyan hatékonyan használni, mint lehetne.

Mivel az ERP bevezetéshez a vállalat folyamatait is át kell alakítani, a kezdeményezésnek mindenképpen a vezetésből kell jönnie. Alulról szinte lehetetlen meggyőzni a főnököt, hogy szükség van egy ekkora beruházásra. Itt fel is merült rögtön 2 nehézség: 1. Egy hatalmas befektetés az ERP bevezetése. 2. Felülről kell kezdeményezni a bevezetést és a vállalatvezetésnek aktívan részt kell benne vennie.

  1. Ez egy hosszú időt felölelő folyamat, mivel (jelen helyzetben ERP és ES bevezetéséről beszélünk) ki kell választani a megfelelő szoftvert, át kell vizsgálni a vállalat folyamatait és ha szükséges változtatni ezeken, bevezetni a szoftvert, oktatásokat szervezni és sorolhatnánk még. Az időn kívül fontos tényező még a pénz, egy világhírű ES szoftver több száz millió forint (persze vannak jól működő, olcsóbb szoftverek is.) Ahhoz hogy sikeresen bevezessük mindenképpen második számú prioritásnak kell lennie a cégen belül. Hogy mi az első? Egyértelműen a vállalat működése, mivel az nem állhat le, de közben a dolgozóknak meg kell tanulniuk és be kell vezetniük a rendszert. Így többletmunka alakul ki, ennek a megtérüléséről pedig minden helyzetben nehéz meggyőzni a munkavállalókat. Ezzel el is érkeztünk a 3. nehézséghez.
  2. A vállalatvezetésnek kell kezdeményeznie a bevezetést. Persze minden tulajdonos megfontolt, így először nekik kell meggyőződniük arról, hogy ez a hatalmas emberi és pénzügyi erőforrás befektetés meg fog térülni. Amikor ők teljesen biztosak ebben, motiválniuk kell a saját munkavállalóikat, hogy megéri ez a plusz munka. Akkor még nehezebb dolga lehet az adott vezetésnek, ha már van bevezetve egy ES-rendszer, de rosszul. Hogyan győzhetjük meg az alkalmazottakat, hogy most más lesz? A válasz erre az ERP oktatásban rejlik, ahol minden kételkedő láthatja, hogy milyen előnyei származhatnak a vállalatnak a bevezetésből.

Chris Gray szerint: „Az ES-rendszer úgy alakítható, mint a friss beton, amikor kiöntik. Azonban, ha egyszer megköt, már csak kalapáccsal lehet formálni.” Hogy mit is jelent ez pontosan? Az ES-rendszerek bevezetésénél meg kell adnunk nagyon sok paramétert pl.: számlatükör. Ha elkezdjük ezeket használni, tegyük fel hogy teszt nélkül mivel minél hamarabb be akarjuk fejezni a bevezetést, később már szinte lehetetlen ezeken változtatni. Maradjunk a számlatükörnél: ha egy fél éven keresztül egy adott számlára könyvelünk és csak ezek után vesszük észre a hibát, hogyan fogjuk megváltoztatni a fél évvel korábbi könyvelésünket? Nyilvánvalóan sehogy. Fontos tehát, hogy körültekintően járjunk el a fontos paraméterek meghatározásánál.

Persze így sem lehetetlen feladat egy ERP-rendszer bevezetése, nagyon sok vállalat sikeresen használja a mai napig, de tapasztalatom szerint akadnak kivételek. Egy nagyon jó példa a könyvből, hogy az ERP-rendszer, olyan mint egy golfütő készlet. Ha én, aki nem tud golfozni, megpróbálja használni, egyértelműen kudarc lesz az eredmény. Ugyanakkor ha egy profi játékos csak egy ütőt visz magával egy meccsre, fog tudni játszani, de nem lesz hatékony mivel az egész készletre szüksége lenne. Tehát a sikerhez szükség van az ERP-rendszerre, ES-szoftverre és az emberek tudására is.

Forrás:
Thomas F. Wallace és Michael H. Kremzar: ERP- Vállalatirányítási rendszerek