Miért emelkednek a piacok, miközben a gazdaság szenved?

Miért emelkednek a piacok, miközben a gazdaság szenved?

Ivády Vilmos

Vitán felül áll, hogy a jelenlegi gazdasági kilátások kedvezőtlenek. Ahogy a koronavírus átterjedt a nyugati világba, úgy felütötte fejét a pánik, szigorú korlátozásokat vezettek be a nemzetközi közlekedésben, gyárak zártak be és csökkent a kereslet is. Mindezek hatására a főbb amerikai piaci indexek két héten belül több, mint 30%-os esést produkáltak, ami a modern történelem legnagyobb korrekciója. A makrogazdasági környezet azóta pedig egyre csak rosszabb: a világ karantén alá került, rengeteg cég ment csődbe, a munkanélküliség rekord szintre emelkedett.

Azt gondolná az ember, hogy ilyen körülmények között a tőkepiac – amelyet nagyrészt olyan vállalatok alkotnak, amelyek nyereségessége az emberi fogyasztástól függ – csökkenne értékében. Ennek azonban pont az ellenkezőjét látjuk, hiszen az amerikai tőzsde már ismét a februári szintek magasságában mozog. Mi lehet vajon ennek az oka?

A befektetők egy V alakú felépülésre számítanak.

Számos elemző a zord gazdasági adatok mögött egy bíztató jövőképet lát. Ugyan a mostani környezet nem ad okot pozitivizmusra, azonban már látszani kezd a fény az alagút végén ahogy néhány ország megkezdte a lazításokat és újra munkába állhatnak az emberek, a piacok pedig a jövőt árazzák és nem a múltat. Egyesek szerint, a piac értékelési mechanizmusa teljesen elszakadt a válóságtól, nagy profit reményében az emberek próbálnak a piac aljára fogadni, ez pedig felhajtja az árakat.

A szárnyalást néhány cég felülteljesítése okozza.

Egyes elemzők szerint nincs fent az egész piac, valakinek nagyon jó, valakinek pedig nagyon rossz. A technológiai óriások az előbbi kategóriába tartoznak, hiszen a karantén miatt több időt töltenek az emberek közösségi médiával és például a bevásárlásaikat is nagyobb részben végzik online. Mivel ezen cégek nagy hányadát alkotják az indexeknek (A Microsoft, Apple, Amazon, Alphabet és a Facebook az S&P 500 index közel 20%-át teszik ki) és a legrosszabban érintett szektorok csak elenyésző hányadot (energiaszektor mindössze 3%), így maga az index is emelkedik annak ellenére, hogy számos benne lévő vállalat rosszul teljesít.

Nincs a részvényeknek alternatívája.

A rally egyik mozgatórugója lehet a befektetők felélelme a vártnál gyorsabb gazdasági felépülésből eredő hozamokból való kimaradástól. Amennyiben beigazolódik a bikák nézete a gyors felépüléssel kapcsolatban, úgy a kevésbé optimista befektetők könnyen befektetési alternatíva nélkül maradnak. Az államkötvény hozamok alacsonyak, valamint a jegybanki stimulus következtében a vállalati kötvények hozamai sem kecsegtetők, így joggal merül fel a kérdés, hogy hova rakják a befektetők a pénzüket hozam reményében, ez pedig részvényvásárlásba torkollhat.

Infláció a tőkepiacon.

A világ kormányai és jegybankjai példátlan mentőintézkedéséket hoztak a gazdaság fellendítése érdekében, aminek egyik következménye a pénzkínálat növekedése. Rövidtávon ennek a böjtje még nem érzékelhető a reálgazdaságban, a tőkepiacokon azonban egyre inkább megjelenik infláció formájában. Megfigyelhető, hogy számos rosszul teljesítő vállalat részvényeinek ára a vírus előtti időszakéhoz közelít, ez pedig részben annak is betudható, hogy a pénz, amiben a részvény denominálva van csökken értékében.

Bármi is legyen a felfelé ívelő mozgás oka, illetve bármit is hozzon a jövő egy dolgot érdemes észben tartani: „A piacok tovább maradhatnak irracionálisak, mint mi szolvensek”.