Gurovits Nándor
A 2019 végén kirobbanó koronavírus járvány számos, eddig elképzelhetetlennek tűnő gazdasági eseményt és anomáliát szült, amelyekről még hosszasan fognak diskurzusokat folytatni a gazdasági szakértők és a laikusok egyaránt. 2020. április 20-án is egy ilyen eseménynek lehettünk szemtanúi, amikor először találkozhattunk a világtörténelem során negatív olajárral. Mit is jelent pontosan, ha az olaj ára negatívba fordul, és milyen történések vezettek el idáig – ezeket szándékozom bemutatni ebben a cikkben.
Az olaj egy árupiaci termék (commodity), számos fajtája létezik és használatos, amelyek különböző kémiai és fizikai jellemzőikben térnek el egymástól, melyek alapján az egyes típusokat kategóriákba, úgynevezett benchmark-okba sorolhatjuk. A két legelterjedtebb benchmark az Északi-tenger mélyéről felszínre hozott Brent Blend, valamint az amerikai West Texas Intermediate (WTI). A két benchmark olaj hordónkénti (159 liter) ára nem egyezik meg, általában pár dollár az eltérés köztük, amely különbség április 20-ára majdnem 64 dollárra nőtt a Brent javára, amikor a WTI ára átlépett a negatív tartományba és történelmi mélyponton zárt: -37,63 dolláron.
Technikailag ez az érték az április 21-én lejáró, májusi leszállítású, WTI-re szóló határidős
kontraktus (futures) hordónkénti ára volt (1 kontraktus 1000 hordóra szól). Ez azt jelenti, hogy aki ezen az áron kötött ilyen kontraktust, annak májusban ténylegesen leszállításra került a megfelelő mennyiségű olaj, amiért -37,63 dollárt kellett hordónként „fizetnie”, jobban mondva az eladók, termelők fizettek neki azért, hogy megvegye tőlük az olajat. A júniusi és a júliusi leszállítású kontraktusok árai április 20-án szerencsére megmaradtak a pozitív ártartományban, rendre 20,43 és 26,18 dolláros hordónkénti értéken zártak. A határidős termékekre jellemző contango jelenség, amikor az időben távolabbi lejáratú kontraktus ára meghaladja az időben közelebb lévő kontraktus árát, extrém méreteket öltött, a májusi és a júniusi szerződések közötti spread majdnem elérte a 60 dollárt.
És, hogy mi volt az oka az ilyen mértékű kereslet-visszaesésnek a májusi leszállítású kontraktusok iránt? A válasz a koronavírus járvány szülte lakóhely-elhagyási és utazási korlátozásokban keresendő, amelyek emberek millióit kényszerítették hónapokra a négy fal közé. Emiatt drasztikusan visszaesett a közlekedés, repterek zártak be ideiglenesen és gyárakban álltak meg a futószalagok, ami a globális olajkeresletet mintegy 30%-kal vetette vissza a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai alapján.
A kereslet tehát hatalmas mértékben csökkent, a kínálat viszont nem tartott lépést ezzel, amiben közrejátszott a szaúdiak és oroszok közötti feszült viszony is. Ennek következtében a piacon túlkínálat képződött, és az oklahomai Cushingban (a WTI leszállítási pontján) lévő olajtárolók fokozatosan kezdtek megtelni, így aki ténylegesen WTI olajat akart venni, fizikai leszállítással, annak egyre többet kellett a tárolásért fizetnie. Emiatt indult el hatalmas eladási hullám egy nappal a májusi határidős kontraktusok április 21-ei lejárata előtt és ezért ment át negatív tartományba a WTI árfolyama. A Brent-nél ez a veszély kevésbé fenyegetett, hiszen ez egy mélytengeri olajfajta, így a tárolása is másképp történik (konténerhajók), mint a szárazföldi WTI esetében, ahol az adott számú rendelkezésre álló tartály hamarabb telítődik.
Habár a negatív WTI ár csak egy napig állt fenn, ezután már a júniusi kontraktus árait követhettük nyomon a hírekben (amely időszakra már várhatóan stabilizálódni fog némiképp a kereslet), mindenképpen érdemes feljegyezni ezt a dátumot, ugyanis nem biztos, hogy a közeljövőben tanúi lehetünk hasonló mértékű zuhanásnak az olajpiacon.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mi az a 3 fő tényező, amitől sikeres lesz a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalási Kommunikáció?
A felelős fogyasztás és a felelős szervezeti működés napjaink egyik legégetőbb kérdése. A fogyasztók egyre informáltabbá válnak a különböző fogyasztási termékek környezeti hatásaival kapcsolatban. Erre válaszul a vállalatok felelősségvállalási akciókkal, és azok kommunikációjával reagálnak. Az azonban, hogy ez a válasz milyen tényezők mentén lesz sikeres, számos szempontból vizsgálható.
Olvasd el a teljes cikket!
Csirke helyett patkány a tányéron? – avagy a fogyasztók közötti interakciókról
Hogyan lehetnek hatással a márka imázsára, a vállalat hírnevére, valamint az értékesítésre a fogyasztók közötti interakciók?
Olvasd el a teljes cikket!
A Robinhood jelenség
A történelemben eddig példátlan gyorsaságú esést produkáltak a tőzsdepiacok 2020 márciusában. Fél évvel a piaci megrázkódtatás után, - amelyhez hasonlót 1929 óta nem látott a világ, - a tőzsdeindexek történelmi rekordokat döntenek. Ennek a V alakú felívelésnek egy különös komponense a kisbefektetői réteg, akiknek a legnépszerűbb platformja a Robinhood.com. De...
Olvasd el a teljes cikket!
The possible future of safe agreements: smart contracts as one application of blockchain
The success of Bitcoin introduced the idea of blockchain to the world, however many people still associate the technology with cryptocurrencies, and cryptocurrencies only, while many other applications are possible and already available using blockchain as their foundations. One of which are smart contracts.
Olvasd el a teljes cikket!